Keresés
Név:   Jelszó:
 

Fázósan húzom össze magamon a kabátot. Valójában nincsen hideg, de a Nap sűrű ködfátyol mögé rejtette arcát, nincsen elég ereje ahhoz, hogy átmelegítse tagjaim. A túlpartot sem látom, inkább csak sejtem, hogy mi lehet ott. A sűrű tejföl mindent eltakar kíváncsi tekintetem elől. Bal felől monoton dohogás hallatszik, egy vontató igyekszik felküzdeni magát a folyón. Előttem a Duna lassan surran tovább a közeli köveken, kicsit beljebb burványokat vetve kavarog. Ki tudja, mit rejthet a mély?


Június 22-23-án kerül megrendezésre a III. Maros Mix Feeder Kupa, az Adácsi Horgásztavon. A verseny egyben a Horgászklub Feeder Ranglista pontgyűjtő versenysorozatának egyik állomása. A víz eddig még ismeretlen a ranglista versenyeket látogatók számára, de reméljük, hogy egy újabb, rendkívül jó adottságokkal rendelkező vízzel bővülhet a versenyhelyszínek sora. A tó híresen jó halállománnyal rendelkezik, ami egyben fel is adja a leckét a versenyzőknek. Mire érdemes készülni? A pontyokra, amelyekből bőven akadnak kapitális példányok is, vagy a termetes dévérkeszegekre, amelyek miatt sokan látogatják a vizet? A kétfordulós versenyen mindenre választ kapunk, de új víz lévén, az edzésnapot sem érdemes kihagyni.

Szerencsés ember vagyok. Miért? Rengeteg időt tölthetek a vízparton, ahol szeretek lenni, ahová a hétköznapokban visszavágyom, és ahol mindig rohan az idő. Az alkalmakat mikor horgászhatom, igyekszem azzal is színesíteni, hogy újabb vizeket fedezek fel. Újabb kalandozásom alkalmával egy nádtenger övezte, lápos területen fekvő vízterületre látogattam el, ahová Monori Balázs horgász barátom invitált meg.



A forró, hőségtől remegő levegő már a múlté. Helyébe fehér, sűrű ködgomolyagok nyomakodnak. Az autómon sem kell már lehúzni az ablakot, inkább a hőfok szabályozót állítgatom. Álmos, csendes ilyenkor minden. Korán van még, aki teheti, inkább a szoba melegéből szemlélődik, kevesen gondolják azt, amit én. Ősz idő. Ilyenkor letisztult minden, olyan színekben játszik a természet, amilyeneket még a legnagyobb festők sem tudnak ecsetjükkel vászonra festeni, és megnyugtató csendesség fogja körül az embert. Szeretek ilyenkor a vízparton ülni, még akkor is, ha a lehűlt vízben már nem számíthatok olyan bőséges fogásra, mint néhány hónappal ezelőtt. Egyébként sem az számít, hogy mennyit fogok. A horgászat nekem sokkal inkább feltöltődés, mintsem bizonyítási kényszer. Ez utóbbira ott vannak a versenyek, máskor inkább az emberi kapcsolatokról, szellemi feltöltődésről szól a peca.

Az International Anglers Meeting a világ egyik legnagyobb finomszerelékes versenye. 45 csapat, 225 induló, nagyon erős nemzetközi mezőny. A németországi Brandenburgban megrendezett versenyen a Walterland-Maros-Mix csapata aranyérmet szerzett, míg Ambrus Tibor egyéniben a dobogó második fokára állhatott. Vele beszélgettünk.

Nyilas Misi pakkot kapott!- jutott eszembe gyermekkorom egyik meghatározó könyvének jellegzetes mondata, mikor leraktam a nappaliban a két súlyos dobozt. A küldeményben a Maros-Mix ECO szériájának tagjai lapultak, mivel azt találtuk ki, hogy lehetőségeinkhez mérten részletesen bemutatjuk a pénztárcabarát etetőanyag-család tagjait, néhány tippet, ötletet adva azok eredményes felhasználásához.


A téli időszakban, mikor a vizeinket rabságban tartja a jég és a zimankó, sokan szerelékek készítésével, előkék kötésével múlatják az időt. Én is ekkor kötöm meg a pontyos szerelékeimet.  A következő képsorokban  néhány ehhez kapcsolódó terméket, és számomra fontos szempontot szedtem egy kis csokorba.

Több pozitív visszajelzést kaptam legutóbbi EA etetőanyag bemutatómmal kapcsolatban. Ismerőseim közül többen igényelték az objektív, szimplán az etetőanyag tulajdonságait, jellemzőit felvonultató leírást, és kérték, hogy folytassam ezt az EA etetőanyag család többi tagjával is. Az előző írás folytatásaként most, ahogy a hidegebb idő beköszöntött, és a sötétebb színek, finomabb szemcsézet felé megy el az etetőanyag választás, az EA Record Speciál került szó szerint a rostára. Aki olvasott már Erdei Attilával kapcsolatos írást, az biztosan hallott róla, hogy a Mester is szívesen használja ezen etetőjét akár versenykörülmények között is. Véleményem szerint jó pár sikeres verseny része lehetett már ez a sok-sok év tapasztalatát magában hordozó keverék.

Az amur jövevényhal. Ez természetesen mit sem zavarja a hazai horgászokat, akik előszeretettel horgásznak őkelmére. Teszik ezt azért, mert egy hazai vizekben gyorsan növekedő, kapitális példányokat is felmutató fajjal van dolguk, akinek küzdeni tudásáról csak elismerően lehet nyilatkozni. Lehet tájidegen, akit ma már telepíteni is tilos, de ott, ahol szép állománya alakult ki, ha összeakad egy termetes jószággal az ember, azt nem fogja elfelejteni soha! A történteket visszapörgetve, Egedi Robi barátom, a Maros Mix feeder specialistája is olyan élményekkel gazdagodott, amit biztosan szívesen fog mesélni a hosszú, horgászat nélküli téli estéken.

Jó pár éve már, hogy először hallottam az EA Record etetőanyagokról. Akkoriban még én is kerestem a TITKOT, és hittem, hogy a profik sikerének egyik fő kovácsa az etetőanyag. Ma már tudom, hogy bár sok múlik az etetőanyag összetevőin, azonban az még mindig kevés egy egyéni bajnoki cím megnyeréséhez. Titokként szivárgott ki, hogy az akkori Maver csapat az Erdei Attila által készített etetőanyagot szánta a velencei versenypálya padka mögötti pontyainak. Sajnos ez az etetőanyag felénk nehezen volt beszerezhető. Mostanára mindez megváltozott, és egy remek üzleti húzásnak köszönhetően a horgászboltokban – legnagyobb örömömre - a Maros-Mix etetőanyagok mellett egyik nap megjelentek az EA etetőanyagok.