Keresés
Név:   Jelszó:
 
Recordok éve II. – EA 2000 Record Speciál
Több pozitív visszajelzést kaptam legutóbbi EA etetőanyag bemutatómmal kapcsolatban. Ismerőseim közül többen igényelték az objektív, szimplán az etetőanyag tulajdonságait, jellemzőit felvonultató leírást, és kérték, hogy folytassam ezt az EA etetőanyag család többi tagjával is. Az előző írás folytatásaként most, ahogy a hidegebb idő beköszöntött, és a sötétebb színek, finomabb szemcsézet felé megy el az etetőanyag választás, az EA Record Speciál került szó szerint a rostára. Aki olvasott már Erdei Attilával kapcsolatos írást, az biztosan hallott róla, hogy a Mester is szívesen használja ezen etetőjét akár versenykörülmények között is. Véleményem szerint jó pár sikeres verseny része lehetett már ez a sok-sok év tapasztalatát magában hordozó keverék.


A csomagolás alapján csak az aprócska címke különbözteti meg a korábban kivesézett EA Ponty Extrémtől, azonban feltűnően eltérő színük miatt nehéz összetéveszteni őket. Ez az anyag is a piros felsőrészt kapta, mely a prémium kategória jellemző.

Nagyítás

A hátoldalon kaphatunk rövidke tájékoztatót az etetőanyag alapvető jellemzőivel kapcsolatban. Lássuk, mi került a kezünkbe:

„ Apró szemcsézetű, intenzív íz és aroma hatású etetőanyag. Erősen horgászott vizekre, óvatosan táplálkozó halakra teszi alkalmassá a környezetbe olvadó barnás színe és nagy élőanyag ( csonti, pinki, szúnyog) felvevő képessége. Ajánlott ponty, keszeg népesítésű vizeken, versenyeken történő felhasználásra is.”

Aki nem olvassa el a tájékoztatót, vagy csak átfut rajta, és szeme előtt az elől-hátul szereplő „ponty” szó lebeg, az bizony csúnyán mellé tud nyúli ennek az etetőnek a nem megfelelő felhasználásával. Mire gondolok? Ha például egy keszegtől erősen túlnépesedett vízen szeretnék a gyér számú pontyokat kiszelektálni, vagy esetleg az intenzív telepítésű vizeken, pelletes-bojlis horgászathoz szokott 10+-os halakra vadászunk (két véglet), nem valószínű, hogy ezt az etetőanyagot, vagy tisztán ezt az etetőanyagot választanám.

Viszont a leírás előre vetíti azt is, hogy alkalmas lehet az etető az ismeretlen, természetes jellegű, feltérképezetlen vizeken történő felhasználásra, ahol a keszegek mellé beugorhat a ponty, kárász, vagy egyéb halfaj is. Vagy amikor versenyen az elénk kerülő összes halat meg kell húzni a siker érdekében. A leírásban szereplő élőanyagok is ezt támasztják alá, hiszen nem igazán szokás a harminc-negyven, vagy akár száz kilogrammos fogással kecsegtető vízen szúnyoglárvát és pinkit használni. Kivéve persze, ha a tonnaszám betelepített pontyoknak a betörő front hatására a még híre-hamva sincs. Na de ez egy másik történet, ettől szép a horgászat.

Nagyítás

„Környezetbe olvadó barnás szín”

Nagyítás

„Apró szemcsézetű, intenzív íz és aroma hatású etetőanyag”

Kiöntöttem a keverőbe az etetőt, kicsit megkavargattam, majd egy jó marék sötét, természetes barna színű kaját orromhoz emelve, csukott szemmel próbáltam keresni az aromát. Nem találtam! Legalábbis nem abban a formában amire számítottam. Intenzív, édes, émelyítő illatot kerestem, ehelyett egy erősnek erős, de inkább meghatározhatatlan jellegű, semleges, pörköltes, „kesernyés?” buké fogadott. Beleszaglásztam a zacskóba is, de ott is ugyan ezt az illatot éreztem. Éreztem már hasonlót, de nem tudtam behatárolni a „mikor?-t” és a „hol?-t”. Ekkor ért oda Faterom, aki már csak a kiöntött etetőanyaggal találkozott. Az orra alá nyomtam egy marékkal, és kérdeztem tőle:

    - Szerinted mi ez? 

    - Jól megy a dolgod, hogy sima közhorgászatra „…(zöld zacskós)”-t kavarsz!

Nekem is a neves francia márka egyik általános felhasználású etetőanyagja jutott eszembe, de elárultam neki a turpisságot.

    - Nem is rossz!- jött a megállapítás.

Az etetőanyag még a korábban vizslatott rokonánál is homogénebb, idegennek tűnő anyagokat nélkülöző keverék benyomását kelti, csak kevéske barna mikropellet tűnik fel benne. Belenyalva is a semlegességet éreztem, kevéske sós beütéssel, mely adódhat a szemmel láthatóan magas pörkölt olajosmag tartalomtól is. A nagyobb méretű rostát kihagyva egyből a közepes méretű, 3 milis rostára borítom rá, de pillanatok alatt átszalad rajta, köszönhetően az apró szemcseméretnek. 

Nagyítás

Egy jó marék mikropellet

Mindössze egy jó maréknyi mikropellet akad fent a keszeges anyagok homogenizálására szolgáló szitán, így a lösz-rosta következett a sorban.

Nagyítás

Itt azért már megakad ez-az

Nagyítás

Akár finom vízközti keszegezésre alkalmas

A második szűrőn már jó pár kukoricadarab, és lenmag, kendermag darab is fennakad az előbb átjutott pelletek mellett, de itt sem beszélhetünk számottevő mennyiségről. Az etetőnek jó 80-85 %-a legfinomabb rostámon is gond nélkül átszaladt, úgyhogy igazolom a hátoldalon szereplő leírás ide vonatkozó részeit, finom szemcseszerkezetű, keszegezésre, vagy akár vízközti horgászatra is alkalmas etetőanyaggal van dolgunk.

Nagyítás

Egzakt mérőszám: „négy- négy és fél kukoricásdoboznyi” víz

Ideje nedvesíteni, és próbaképpen a mindig kéznél levő csemegekukoricás dobozzal kezdtem el a bekeveréshez használt víz kimérését. Négy dobozzal kívánt első körben, de kis pihentetést követően a tapadás fokozása érdekében egy fél ibrikkel még rámertem, így a két kilós zacskóból kb. másfél liter vízzel egy nagyon jó állagú etetőanyagot kaptam.

Nagyítás

A lösz áttörésére használt rosta rendesen megizzasztott         


A már megnedvesített megdagadt anyagot kíváncsiságból a legkisebb lyukú rostán próbáltam átgyötörni. Meglepetésemre - igaz, nem kis munka árán -, ezen is átment az etetőanyag, a pellet kivételével. Természetesen nem ez a megfelelő lyukméret egy hétköznapi horgászat alkalmával, de gondoltam így több információt tudok kinyerni az etetőről.

Nagyítás

Nedvesítést követően kicsit még sötétebb tónust vesz fel, illata kellően „összeérik”

Nagyítás

Jól látszik a kézen maradt etetőből a magas olajos mag tartalom: len, kender és társaik…


Már áttörés közben is éreztem, de a bekavarást követő próba gombócolás során vált szembetűnővé a nagyon jó tapadó képesség. Vajon mennyi idő kell a tökéletes oldódáshoz?

Az akváriumban hamar kiderült:


Nagyítás

Egy nem túl lágyan nyomott egykezes került az akváriumba

Nagyítás

Vízbe érkezés után a két végén jól megfigyelhető az aromakiáramlás

Nagyítás

Egy perccel ezután: szépen bomlik az anyag

Nagyítás

Fentről látszik igazán a gombóc „aroma-udvara”, …

Nagyítás

… amire hamar odaugrik az éhes „kanál-is ponty”

Nagyítás

Farokcsapását követően….


Nagyítás

… hatalmas csábító etetőanyag felhő kavarodik.

Nagyítás

Kb. ilyen az etetésünk helye, ha ellepik a halak

Nagyítás

A felszálló szemcse az etető olajos mag tartalmat jelzi, mely a jó minőségű kaják ismérve

Levonva a konzekvenciákat az EA Record Speciál egy „ Apró szemcsézetű, intenzív íz és…”. Nem ismétlem a szöveget, de valóban egy általános, nem kifejezetten csak pontyos, magas minőségi kategóriát képviselő anyagot ismertem meg. Lösszel, szúnyoggal kiegészítve nagyon jó keszeges etető készíthető belőle. Felszálló szemcséket viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz, bár ez a keverék pihentetési idejének is függvénye. Ízvilága, aromája semleges, bármilyen irányba nagyszerűen elvihető, szinte minden aromafélével harmonizáló. Elsősorban finomszerelékes horgászati módszerekhez javasolnám, nagydévéres- hidegvízi pontyos alapkeveréknek. Olyan esetben, ha nem tudnám, hogy mire lehet számítani, illetve kevés halas pályára tuti ezt vinném. Tapadása kiváló, oldódási sebessége gyors. Kiegészítőnek az előbb említett lösz, illetve élőanyag mellett javasolnám a tortut, angolmorzsát, csemegekukoricát, illetve por és folyékony aromákat is. Különösen a brasem típusú (Maros MIX Dévér Speciál) aromákat tudnám hozzá ajánlani. Az EA Extrémhez viszonyított tulajdonságai: finomabb, pörköltebb (kevesebb kukorica), keszegesebb, semlegesebb, és hidegebb időszakban is használható etető.

Nagyítás

Pihentetés után, bevetés előtt

Nagyítás

Jól harmonizál a Brasem típusú aromákkal is, …


Nagyítás

… melyet közvetlenül az alapozás előtt érdemes hozzákeverni

Versenyhorgászoknak, élversenyzőknek talán elcsépeltnek, közhelyesnek tűnhetnek a fentebb leírt jellemzők, azonban nem is (elsősorban) nekik szólt a bemutató. Ők valószínűleg nálam is többet tudnak egyes etetőanyagok, illetve kiegészítőik mikéntjéről. A leírtakban megpróbáltam nem túlzásokba esni, és szimplán fizikai, egyszerűbb kémiai jellemzők, kevéske szubjektív tulajdonság bemutatásán keresztül elemezni az etetőanyagot. Éppen ezért nem mondom azt, hogy ez, vagy az az etető, „Hejj, de szuper”, és hogy csak ezzel lehet nagy dévért fogni a Tiszán, vagy a Dunán. 

Az itt felvázolt iránymutatások, ajánlások azonban segíthetnek eligazodni kezdő horgásztársaink döntésében, amikor elvesznek a horgászboltok polcain fellelhető temérdek etetőanyag labirintusban. Ezáltal egy helyes választással (vagy egy helytelen kikerülésével) közelebb kerülhetnek annak az egyenletnek a megoldásában, aminek a végén a sikeres, fogásban gazdag horgászat szerepel. Egy megjegyzéssel fejezném be végszóra hagyott kitérőmet: A HALAK NEM TUDNAK OLVASNI!

 

 

 

Írta: Kovács György

Fotók: Kovács György



Még nincsenek hozzászólások!
Felhasználónév:


Jelszó:

Csak regisztrált tagok írhatnak hozzászólást! Ha ön már regisztrálva van, akkor jelentkezzen be, ha még nincs regisztrálva akkor kattintson a Regisztrációra.